swing

Tudom, hogy kis fáziskésésben vagyok, de most sikerült megnéznem a Swinget. Hááát, azt kell mondjam, hogy…. pont ilyen rágós tyúkoknak való! 😉 Végigbőgtem az egészet… de az is lehet, hogy csak ilyen hangulatban vagyok! Nagyon tetszett, na! 🙂

swing-2014

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: Mi jó történt ma veled?, mozi, tv, színház

meglepetés

Tavaly ünnepeltük édesapám 60. születésnapját, amire egy meglepetés-bulit  szerettünk volna szervezni, de mivel márciusban égett le a fél háza, végül ezt lefújtuk, és nem volt semmiféle nagy ünneplés. Idén szerettem volna ezt “bepótolni”, semmi nagy felhajtás, csak lepjük meg. Szervezkedtünk is a háta mögött, és míg ő szombat délelőtt a vásárban volt, mi leautóztunk (2 testvére, meg az unokabátyámék is jöttek, összesen kilencen voltunk) és ebédet készítettünk neki. Melcsi lufikat akasztgatott fel az ajtóra meg a kapura is. Apu elég fáradt volt, elbambulva jött haza, majd, mikor meglátott minket, annyira meghatódott, hogy még kicsit el is pityeredett! 🙂 Olyan boldog vagyok, hogy sikerült neki egy nagyon kellemes, boldog, vidám, meglepetés-délutánt varázsolnunk! 🙂

Hozzászólás

Kategória: család, Mi jó történt ma veled?

39

A mai napom kurtán-furcsán alakult. Nem is amiatt, hogy egyedül töltöm a szülinapom, mert sok kedves és szép köszöntést kaptam, ráadásul a böjt miatt semmi ünnepi kilengés nem engedélyezett. 🙂 Csak hát belefutottam a melóhelyemen egy méltatlan perpatvarba, és ez erősen rányomta a bélyegét a kedvemre… azt mondják, kivétel nélkül olyan emberekkel találkozol, akik tanítanak téged, megmutatják neked azokat a tulajdonságokat – legyenek azok akár hibák – amik benned vannak, csak elnyomod őket. Én hiszek is benne, hogy ez igaz, kifelé tükröt mutatunk és azt kapjuk vissza, amit adunk, és ezt folyton látom is bizonyítódni, de azért most jócskán elszontyolodtam: valóban én is bunkó, nagyszájú, kötözködő, mindenkin átgázoló, nagyképű, másokkal való együttműködésre képtelen, mocskos szemétláda volnék?! Ha igen, akkor jócskán van még mit dolgoznom magamon! :-S

De az jót tett, hogy kikocsikáztam magam (anyuért le kellett mennem a mamához és hazavinnem), miközben Meli cd-je üvöltött a kocsiban; meg az is, hogy találkoztam a lánnyal, aki megadta a kezdőlökést a böjtömhöz, és ezt el is mondhattam neki, megköszöntem, hogy jókor volt(unk) jó helyen! Így aztán mégiscsak mosolyogva alszom el! 🙂

Hozzászólás

Kategória: tépelődések

ha az ember

böjtölés közben sütit süt, nem az a rossz, hogy nem ehet belőle, hanem, hogy nem nyalhatja ki a tálat! 😉

 

süti

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, bölcsességek, Mi jó történt ma veled?

rockerlány

Azt akartam írni, hogy megvolt az első rock-koncertem, aztán rájöttem, ez nem lenne igaz, mert 2 éve már megnéztük a Fall Out Boy-t a Balatonnál, de ez most kicsit komolyabb volt.

Melinda egyik kedvence, a Black Veil Brides lépett fel Bécsben, ami azért még nem a világ vége, így természetesen nem lehetett kihagyni. Soha nem voltam igazán nagy rock-rajongó, de azért jól éreztem magam.

Egy nem túl nagy hodályban voltunk, Bécs egyik, hozzánk közelebb eső, külvárosában. Valójában ez inkább egy gyártelep, maga az Aréna is egy valamikori gyárépület volt. Érdekesen alakították át, szándékosan lepukkadt, lezüllesztett jelleget adtak neki, olyan volt, mintha egy gettóban sétáltunk volna, de gondolom, most ez a menő, mint nálunk egy romkocsma. Mi 5 után értünk ki, a koncert 8-kor kezdődött, de a kemény mag már ott toporgott. Fura volt látni, hogy az átlag-életkor a közönség nagy részének 15 volt, a másik felének 40. 🙂 Nem én voltam az egyetlen szülő, bár úgy tűnt, többnyire a külföldi felnőttek vannak bent, szerintem a bécsi gyerekek magukban voltak.

Eleinte még sétáltunk kicsit, bár ipartelep révén, nem sok látnivaló akadt arrafelé, így ültünk egy darabig a kocsiban. Azért jó, hogy korán kiértünk, mert így pár lépésnyire találtunk is szuper parkolóhelyet. Mögénk pont egy magyar apuka állt be, akinek a lánya a nagy rajongó, illetve a fia is elkísérte őket. Makóról jöttek, így dupla annyi út és idő volt nekik, mint nekünk. Nem találtunk semmi utalást arra, hogy kell-e fizetni a parkolásért, óra vagy tábla nem volt, és fogalmam sincs róla, hogy ez hogyan működik Bécsben. Nem messze volt egy kis benzinkút, oda mentünk be, bár igazából wc-t kerestünk. Mivel a német nyelvtudásom eléggé berozsdásodott már, így megkérdeztem a hölgyet, hogy angolul tudunk-e beszélni, mire ő érdeklődött, hogy honnan jöttünk. Megmondtam, és egyszerűen közölte, hogy akkor mondjam inkább magyarul. 🙂 Megörültem neki, így egyből rákérdeztem a parkolásra, mire előhúzott egy köteg parkolójegyet, hogy ott tudok venni, de elég drága, 1 órára 2 euró, de sűrűn ellenőrzik, a büntetés meg 35 euró. Aztán magyarázta, hogy mennyünk erre meg arra, mert ott már ingyenes, meg minden, de én mondtam, hogy majd gondolkodok rajta, még úgyis visszaülünk a kocsiba. Persze, ezt elmondtam a mögém parkolt fickónak is, aki el is szaladt jegyet venni. De közben csak nem hagyott nyugodni a dolog, a környéken minden parkoló kocsit megnéztünk, sehol nem találtunk parkolójegyet. Gondoltam, megkérdezek valami helyi embert az utcán, leszólítottam egy hapsit, akiről természetesen kiderült, hogy ő is magyar, szintén a lányát hozta koncertre. 🙂 De ő is arra jutott, amire én, hogy itt bizony nem kell fizetni a parkolásért, így végül kockáztattam. A végén kiderült, hogy nem is volt ezzel gond, de sajnáltam szegény másik fickót, hogy “átvágtam”, mert engem is átvágott a benzinkutas nő. Persze, az is lehet, hogy simán csak mákom volt! 🙂

Odabent sikerült egész közel kerülnünk a színpadhoz, a jobb szélén álltunk. Sajnos, nem lesz egyszerű Melinda helyzete, hisz ő elég alacsony, így nagyon nehezen lát, ha előtte sokan vannak, de úgy tűnt, viszonylag jó helyet fogtunk ki magunknak. Persze, mint ilyenkor szokásos, tolakodnak, lökdösődnek, nyomakodnak, furakodnak, így nem olyan élvezetes ám az egész. Aztán végre elkezdődött. Igen ám, de a hangfalak közelsége soha nem túl szerencsés, de most szerintem érthetetlenül sok erősítést használtak, mivel egy zárt, viszonylag kicsi teremben voltunk, ami annyira felerősítette a hangot, hogy már-már élvezhetetlen volt. Én nagyon megszenvedtem, kegyetlenül fájt a fülem. Az, hogy fülsüketítő, az nem jó szó, sokkal inkább volt fülvéreztető-idegtépő-szívszétrobbantó. Az én, amúgy is magas, vérnyomásom miatt a szívem alig bírta, úgy a közepe tájt tényleg azt éreztem, hogy na, szégyen szemre én leszek az, aki itt kidől a sorból.  Komolyan, volt egy hosszú cső alakú hangszer, nem tudom, mi a neve, amikor abba belefújtak az elején, azt éreztem, hogy még a farmernadrágom szára is remeg a bokám körül! És bizony a dob és a basszusgitár elnyomta az éneket, a szöveget alig lehetett érteni, a zene meg torz volt, a lánykák visítozásáról már nem is szólva :-). A vége felé inkább ki is mentünk, Melcsi is mondta, hogy már veszélyben a dobhártyája, így elmentünk inkább hátra, ahol levegő is volt, és kicsit élvezhetőbb lett a zene is. Ez a része nagyon nem jött be. De amikor az első előzenekar elkezdett játszani, és kiderült, hogy ők Meli másik kedvencei, a Like A Storm, madarat lehetett volna vele fogatni, annyira örült, így természetesen megérte.

Közben úgy elméláztam. Anno a rockerek megpróbáltak kitűnni a tömegből, megmutatni, hogy ők mások, és ehhez aztán minél kirívóbban néztek ki, bőrszerkó, lehetőleg szegecses, festett arc, hosszú, lehetőleg dauerolt haj, amit aztán lehetett rázni rendesen. Ezek a mai fiatal bandák persze már sokkal nehezebb helyzetben vannak, hisz ma már annyira elszállt az értékrend, nehéz már olyant kitalálni, ami kirívó és feltűnő lenne, mert már hozzászoktunk. Így aztán egyszerű, átlagos, fiatal fiúk, Justin Bieber-frizurával, vagy talán néha kicsit vadabb hajzattal, kihúzott szemekkel rockerkednek. De azért a közönség is érdekes volt. Mondanom sem kell, több volt a lány, mint fiú. Ezek a lányok meg olyan erejű őrjöngést meg visítozást csináltak, hogy még Melcsi is meglepődött rajta. 🙂 Ami nálam kiverte a biztosítékot, hogy az első zenekar egyik tagja ivott egy kis vizet menet közben, majd az utolsó korty vizet nem nyelte le, hanem egyenesen, erősen kiköpte. Látni lehetett, ahogy az apró vízcseppek lassan zuhannak lefelé, a lánykórus pedig megvadult. Gyakorlatilag leköpte őket, és ők meg majd’ meghaltak érte! Aztán a főbanda énekese menet közben kis fehér törülközőkkel többször letörölte az arcáról, majd a hónaljáról is (!) az izzadtságot, és lehajította a törülközőket a színpadról, na, ott majdhogynem verekedés lett a vége… hát, nagyon úgy tűnik, hogy ehhez én már öreg vagyok! 🙂

Mindent összevetve nem volt rossz, sőt, tényleg jó kis koncert volt, örülök, hogy sikerült elmenni. Idénre még kettő van beszervezve, bár úgy volt, hogy az utolsóra Melcsi csak a barátnőivel megy, de végül kiderült, hogy 16 év alatt csak felnőtt kísérővel lehet menni, így én is megyek. És az majd 6,5 órás lesz! Azt hiszem, el kell kezdenem treníroznom magam… 🙂

Hozzászólás

Kategória: kirándulások, Mi jó történt ma veled?

elkezdődött

És már a 3. napon tartok… a gondolataimat, eredményeimet itt írom: reboot myself

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, Mi jó történt ma veled?

elküldtem

aztán majd kiderül, mi lesz belőle! 🙂

 

jelentkezes

1 hozzászólás

Kategória: Mi jó történt ma veled?, mozi, tv, színház