érdekességek kategória bejegyzései

Mit mond neked a kép?

álszent Ez a kép nem ma készült, jó ideje kering már a világhálón, én is találkoztam már vele, de ma újra szembejött velem – és ma már sokkal többet mond nekem. Egy ismerősöm a fb-on síró smiley-val reagált a képre, amit egy számomra idegen ember osztott meg – valójában nem csak egy kép, hanem egy cikk, viszont maga a kép az, ami egyből megfogja az embert és nem ereszti. Szinte kivétel nélkül szánalmat és szomorúságot vált ki az emberekből, még a kevésbé érzékenyek szíve is összefacsarodik egy ilyen kép láttán, szinte biztos vagyok benne, és, valljuk be, pont ez is a kép célja: megmutat egy állapotot, de ránk bízza, hogy a fotó mögé lássunk, mert a lényeg már nem érdekli.

Igen, a megosztó számomra idegen ember, ugyanígy a hozzászólók is, akik folyamatosan szajkózták, hogy ez szívszorító, megmagyarázhatatlan és  elképzelhetetlen – és nem bírtam megállni, hogy ne szóljak hozzá. Egészen pontosan ezt:

“Egy 2008-as FAO adat szerint abból a 2120 millió tonna gabonából, amit abban az évben a bolygó népessége megtermelt, 745 millió tonna jutott arra a sorsra, hogy haszonállatok takarmánya legyen. Mellesleg durván 100 millió tonnát – világ- szinten tehát kevesebb mint heted annyit – használtak fel  bioüzemanyag gyártására, ami csak azért érdekes, mert ezeket az alternatív üzemanyagiparokat is szokás összefüggésbe hozni olykor az éhezéssel. A gabonák közül kiemelve a legmagasabb fehérje tartalmút, a szóját, azt látjuk, hogy ugyanebben az évben 85%-a az éves szójatermésnek az állati takarmányokban landolt. Tegyük hozzá ehhez az adathoz azt a tényt, hogy durván és átlagosan 6x annyi tápanyagot kapunk, ha megesszük magát a növényt, mint ha megetetjük állatokkal, majd az állat húsát esszük meg. Hát, nem őrület?”

Tény 1: 2010 és 2012 között Szomáliában 260 ezer ember halt éhen. Fele gyerek volt.

Tény 2: Szomália egyik fő exportcikke a marhahús.

Tény 3: 16 kiló gabona szükséges 1 kiló marhahús hoz.

Következtetés: A megtermelt gabonát az állatokkal etetik meg, akiket azután exportálnak gazdagabb országokba. A profitot a hatalmon lévő szűk rég teszi zsebre. Az újságokban pedig az olvasható, hogy hatalmas éhínség pusztított Szomáliában az ez évi hatalmas szárazságnak köszönhetően.”

“UN FAO jelentés szerint:

– ha 1 hektáron főleg burgonyát termelünk, azzal 22 embert lehet jól lakatni

– ha 1 hektáron főleg rizst termelünk, akkor 19 embert lehet jól lakatni

– ha 1 hektáron főleg marhákat tartunk, akkor 1 vagy 2 embert lehet jól lakatni” Az idézetek Bonifert Anna: Miért vegán? című könyvéből vannak: http://miertvegankonyv.blogspot.hu/p/1-fejezet.html

Pontosan ennyi volt a hozzászólásom, se több, se kevesebb. Semmi támadás, agresszió, bántás, tolakodás, ennek ellenére se szó, se beszéd, a posztoló kitörölte! Törölte, mert az emberek nem akarnak szembenézni a valósággal. Törölte, mert valójában az lenne az igazán fájdalmas, ha felismernénk, hogy valóban meg tudnánk változtatni a világot, de ahhoz előbb saját magunkat kell megváltoztatnunk.

Tehát marad az álszentség, a képmutatás. Szomorú, és szívszorító, és elképzelhetetlen ekkora mértékű szenvedés a világon, brühübrühü. Fantasztikus ez a fotó, és szegény fotósnak milyen nehéz lehetett feldolgoznia, amivel találkozott, de hát ő csak dokumentál, nincs egyéb dolga a helyzettel, brühübrühü. És különben is, ez olyan messze van, nem velünk történik meg, nem ránk tartozik – és azzal töröljük a nem kívánatos hozzászólást, mintha mi sem történt volna,  kikapcsoljuk a monitort, leülünk a konyhaasztalhoz, és gyorsan belapátolunk 2 tányér csirkepörköltet, mert hát mégsem a mi dolgunk, hogy naponta ezer és ezer ember hal éhen…

Pedig mi mind tehetünk ellene!

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, tépelődések

visszatekintés – 2015

Az idén jócskán lecsökkent a netes aktivitásom, legalábbis itt a blogon. A fejemben futnak időnként történetek, de valahogy nem kerülök időben gép elé. Most is leültem, hogy összeszedjem az idei évem, de valahogy csapongok… 🙂

Mindenesetre ez (is) egy fantasztikus év volt, és már alig várom, hogy a következő év még rátegyen egy lapáttal! Amire a legbüszkébb vagyok, hogy sikerült véghezvinnem az életmód-váltásom! Ez persze nem egy egyszeri esemény, folyamatosan tart, minden nap sokat dolgozom rajta, hol jobban, hol kevésbé jól, de valóban nagy változásokat, változtatásokat tettem, új távlatok nyíltak meg előttem, új célokat, terveket állítottam fel, mondhatom, hogy sokkal vidámabban várom a holnapot, mint eddig, ha ez lehetséges!

happy-new-year-2016-funny-quotes Remélem, másnak is csupa ilyen örömei voltak, illetve a kevésbé örömteli eseményeket is tudjátok pozitívan értékelni! Kívánom, hogy ne adjátok fel, lássátok meg a csodákat, éljétek az életet!

Boldog új évet kívánok! 🙂

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, Mi jó történt ma veled?

ha az ember

böjtölés közben sütit süt, nem az a rossz, hogy nem ehet belőle, hanem, hogy nem nyalhatja ki a tálat! 😉

 

süti

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, bölcsességek, Mi jó történt ma veled?

elkezdődött

És már a 3. napon tartok… a gondolataimat, eredményeimet itt írom: reboot myself

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, Mi jó történt ma veled?

érdekes…

Épp olvasok, és a könyvem így kezdődik:

“A Gallup Intézet 2005 és 2009 között 155 országra kiterjedő közvélemény-kutatást végzett. A felmérés célja annak megállapítása volt, hogy az emberek mennyire elégedettek életükkel. A válaszadókat három csoportba sorolták: elégedett és optimistán tekint a jövőbe (prosperál), küzdelmesen bár, de boldogul (küzd), illetve tehernek éli meg életét és nem gondolja, hogy a jövő pozitív változást fog hozni (szenved). Az országokat a prosperálok százaléka szerint rangsorolták. Dánia végzett az élen, 82% prosperáló, 17% küzdő és 1% szenvedő lakossal. Az első 25 helyre zömében fejlett nyugati országok kerültek, a három kategóriában 50-60%, 40-50%, illetve 2-4% között mozgó értékekkel. Magyarország a lista 103. helyén található. A magyarok 13%-a érzi prosperálónak életét, 53%-uk küzd, 34%-uk pedig elviselhetetlennek és remény nélkülinek látja a világot, vagyis szenved. Ez utóbbi csoport aránya csak 4 ország esetében magasabb, mint nálunk (Burundi, Haiti, Grúzia és Bulgária). A „boldogságlistán’ Magyarország mögött zömében afrikai és ázsiai országok állnak, a nyomorszintet csak kevéssel meghaladó életszínvonallal.

A fenti eredményt több más kutatás is megerősítette. Ilyen például a NEF (New Economics Foundation) független brit közgazdasági elemző cég 22 európai országra kiterjedő felmérése, amelyben szintén az emberek boldogságszintjét vizsgálták. Ebben Magyarország a huszadik. Mögöttünk csak Bulgária és Ukrajna. Az elkeserítő számokat mindennapi tapasztalataink is alátámasztják. Savanyú arcok az utcán, a munkahelyen, a családi asztalnál; rosszkedv és pesszimizmus mindenütt. A kifogást mindennap halljuk: ilyen az ország helyzete, mire fel legyünk boldogok? Az ország helyzete azonban nem ilyen. Az ENSZ minden évben közreadja a világ országainak fejlettség szerinti rangsorát. A HDI (Humán Fejlettségi Mutató) szerinti sorrend figyelembe veszi az országok egészségügyi és oktatási színvonalát, a bruttó nemzeti termék nagyságát, az életszínvonalat és sok más, objektív, mérhető tényezőt. A 169 országot elemző 2010. évi jelentés szerint Magyarország a világ 36. legfejlettebb állama. A vagyoni egyenlőtlenségek kiszűrésével készült listán még jobb a helyzet: a 25. helyen állunk. A tények tehát azt mutatják, hogy Magyarország nagyon is élhető hely. Ha ez így van, akkor

  • Miért érzi minden harmadik magyar kilátástalannak az életét ?
  • Miként lehetséges, hogy a külvilág jónak látja helyzetünket, mi

magunk pedig nem?

  • Mi lehet az igazi oka a magyarok pesszimizmusának?”

Forrás: Kerner Tibor: Sziklaszilárd önbecsülés

Már jól kezdődik, ajánlom mindenkinek! 🙂

3 hozzászólás

Kategória: érdekességek, bölcsességek, tépelődések

adós

Azért az embernek kicsit kimarad egy-két szívdobbanás, mikor hazaérve ezt találja a postaládában! 🙂

adosTudom, elég torz a kép, de talán kitalálható, mi van a képen…

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, egyéb

idegen

Tudom, hogy Diana Gabaldon könyve, a The Outlander – Az idegen már nem mai darab, mégis most került a kezembe, hogy az idén sorozatot csináltak belőle. A történet röviden annyi, hogy adott Claire, aki a II. világháború idején ápolóként teljesített szolgálatot a fronton, majd 1945-ben második nászútra indul férjével a Skót Felföldre, ahol is egy rejtélyes kőkörbe keveredve 200 évet ugrik vissza az időben, hirtelen 1743-ban találja magát. Nekem ez a kis felvezető megtetszett, a sorozat első 4 részét láttam, és jónak is tartom, olyannyira, hogy egyből nekiugrottam a könyvnek. Ez viszont már nem annyira remekmű, mint amilyen lehetne, kissé bugyuta szövege van, illetve maga a történet kibontakozása sem felettébb izgalmas és érdekes. Persze, a bugyuta szöveg simán köszönhető lehet a magyar fordításnak is, sajnos, egyre többször veszem észre, hogy nagyon csúnya magyarítások vannak a könyvekben…

Mindenesetre hátborzongató volt olvasni, mikor Claire azt mondja:

“A fejemben ott láttam a klán-köveket, a szürke, szétszórt
sziklákat a mezőn, melynek mindegyikén egyetlen klán-név volt, az
alattuk eltemetettek emlékére.”

“– A felföldieket – minden klánt, amelyik Károlyt követi –
eltörlik a föld színéről. Több száz klán-tag hal majd meg Cullodennél;
akik túlélik, azokat levadásszák és legyilkolják. A klánokat letörik…
és soha többé nem térnek magukhoz. Sem a te idődben, sem az
enyémben.”

Miért hátborzongató? Mert épp a minap volt a szavazás a skótoknál arról, hogy újra függetlenek legyenek-e, elszakadjanak-e Angliától – vagy nem… és 55% nemmel szavazott. Úgy jó 250 évvel ezelőtt függetlenek akartak lenni, kezükbe akarták venni saját országuk irányítását, karddal indultak érte (Forradalom és szabadságharc? Hümmm!), de nem jártak sikerrel, és most végre eljött az idejük, amikor nem kell a vérüket ontani a függetlenségért, egyszerűen csak ki kell mondani, igen – és 55% visszahátrált. Szerintem ez szomorú. Nem, mintha közvetlenül érintené az én életemet (bár közvetetten mindenképpen, hisz egyek vagyunk mind), de én nagyon szurkoltam nekik, hogy sikerüljön, meglegyen, kezdjenek végre külön…

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, tépelődések