macskamentő

Fénykép0565Hedvig cica ugyan a lakásban él, de, ha itthon vagyunk, akkor szabadon mászkálhat kint, nyitva az ajtó (azt nem tudom, télen ezt hogyan oldjuk meg, de egyelőre még működik). Szombaton is kint volt, este már noszogattam lánykámat, ideje lenne már behívni. Ki is ment, körbekiabált, de macska sehol. Nem idegeskedtünk különösebben, kell egy kis idő, míg hazaér. De csak nem jött. Tettünk-vettünk, Meli egyszer csak kiabál, hogy azonnal szaladjak, mert hallja a macskát, de nem jön haza. Futok kifelé, szólongatom, és valóban, halkan, de nagyon panaszosan válaszolgat.

Nálunk (albérlet) az ajtó előtti kis teraszka be van üvegezve, ennélfogva a valamikori kinti lámpa is megszűnt, ilyenkor már kukksötét van. Miután alig 2 hete sikerült leesnem a néhány lépcsőfokról, most már a kelleténél is óvatosabban botorkálok le a lépcsőn. Kiabálok a macskának, ő pedig vissza nekem, majd üvöltök a lányomnak, hogy valami van, itt a macsek, de nem látom, és nem jön! Valamiért felnéztem, és akkor megláttam: a kis hülye fent ült a terasz tetején!

A telek befelé lejt, így aztán az építmény elég fura: az utcaszinten csak a földszintes ház van, hátrafelé, a mi részünknél már pince is, illetve, ha még hátrébb megyünk, magasan terasz. Az elülső rész, a mi bejáratunk beüvegezve, de hátulról a szintek miatt simán fel tud mászni – ezek szerint –, de lejönni már nem olyan egyszerű. Gondolom, hallotta a hangunkat, jött előre, az ajtó felé, de onnan le már nem mert ugrani.

Oké, de most mi legyen?! Felmászni nem tudunk, elérni nem lehet, hiába nyújtogattuk a karunk, hogy ugorj, cica, igazából nem akartam, hogy esetleg ne kapjam el, vagy pláne, a fejemen landoljon! Gyerekem már tűkön ült, vagyis állt, azonnal a tűzoltókat akarta hívni… 🙂 aztán inkább berohant, hozta a létrát. Mondom, az nem igazán lesz jó, a lépcsőre nem tudjuk felállítani a létrát, hogy mászunk fel… aztán beugrott a szék!

Berohant, kihozott egy háttámlás széket, én lentebbről, ő magasabban állva elkezdtük emelni, lehetőleg kevésbé billegetve. Szerencsére, a cica vette a lapot, nyújtogatta a tappancsát a szék felé, majd végre rá is hoppant. Nekinyomtam a széket a falnak, nehogy lecsússzon róla, és szépen, lassan leeresztettük őmacskaságát. Melindám már ölben vitte a szobába. 🙂

Na, de ezek után ma megint nem jött be a macska! Lányom kirohan, kiabál, visszarohan, anya, hallom a macskát, de nem látom!

Néztél a tetőre?

Igen, de nincs ott!!

És akkor feljebb nézett… a háztetőre!!!

Igen, ott nyávogott kétségbeesetten lefelé… na, mondom, ez nem fog menni, az baromi magasan van, hogy macskát mentsünk! Mire beértem a konyhába, lázasan gondolkodva, mitévők legyünk, macsek már hangos koppanással landolt a terasz tetején. Ezzel legalább megkönnyítette nekünk a székes manőver újbóli, immár gyakorlott bevetését. 🙂

De azért beígértem neki, hogy a következő után szobafogságra ítélem! 🙂

 

UPDATE: ma megyek hazafelé, csörög a telefon:

Anya! Hol vagy? Macska a tetőn!!

Hát, akkor most ott marad, mert én még várom, hogy elinduljon a 20.10-es vonat!

És megvárták, míg hazaérek, egyedül nem működött a macskamentő akció, de már eléggé kimerülhettek, mert legalább 12 percig tartottuk a fejünk fölött a széket, mire lemerészkedett a dög! Most már egyre kevésbé tartom viccesnek a műsorszámot…

Reklámok

2 hozzászólás

Kategória: család, Mi jó történt ma veled?

2 responses to “macskamentő

  1. E.

    hááááát, lehet, hogy szobafogság kéne neki 🙂 kis drága!! 🙂 🙂 hihi azért én kacagok 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s