fagyos napok jőnek…

Volt már hideg napunk a XV. századi Itáliában, először szeptemberben egy rettentő szeles, szürke időt fogtunk ki. Aznap kevesebben voltunk városiak, tán még ötvenen sem, és kaptunk könnyű kis pelerint a ruhánkra, aminek a kapucniját legalább a szünetekben a fejünkre lehetett húzni, az is védett a szél ellen. Amúgy is nagyon szeles a hely, mivel a stúdió a domb tetejére épült, teljesen nyitott, hiába a szép kis díszlet-városkánk, azok a falak túl sok védelmet nem adnak, csak úgy süvít a szél.

Aztán, már október elején kaptunk hideget, szeleset, de akkor már nagy tömeg kellett, és bizony azok, akiknek hosszú ujjú ruhájuk van, nem kapnak pelerint. Pedig nem is a ruha ujja alatt-miatt fázol, hanem a nagy kivágás miatt… ráadásul, akinek pántos ruhája van blúzzal, az jobban alá tud öltözni. Mert mi hiába veszünk fel nadrágot, két zoknit, ha felül nem tudsz beöltözni… na jó, nem teljesen hiába, azért az a nadrág és két zokni is sokat véd ám! 🙂

Ráadásul, ezen a napon elég hamar kivezényeltek minket, órákig nem volt dolgunk, csak álltunk egy szép, nagy téren, majd később sokan próbálkoztak a leüléssel, de ilyenkor már a föld is hideg. Ellenben engem a kiváncsiságom hajtott, kicsit elkószáltam a többiektől, egészen addig a helyig, ahol a stáb dolgozott egy kisebb jeleneten a színészekkel. Jó helyre álltam, telibe tűzött rám a gyenge nap, de azt sem bántam, ha elvakított, és a hely még valamennyire szélmentes is volt, így teljes lett a komfortom. Így aztán sokáig csak nézelődtem, figyeltem, hallgat(óz)tam, tanultam. 🙂

De a tegnapi nap, az már nagyon kemény volt. Én ugyan bíztam benne, lesz olyan idő, mint a négy napos hétvégén, de ez a reményem nem jött össze. Valamikor reggel elő-előpislákolt ugyan a nap, de hamar feladta a próbálkozást. 😦 Ráadásul, tegnap már hajnal 4-re mentem, szerintem már 8 előtt kint voltunk a díszletben, és este fél 6-ig maradtunk is, a röpke pici ebédszünet kivételével. Na, pelerin továbbra sincs, persze, legalább a szünetekre magunkra kanyarinthatunk egy polár plédet, de abból sincs túl sok, így többször volt, hogy nem jutott nekem, mondanom sem kell, hogy a jeges szél teljesen átjárt. A nadrág, két zokni (+ egy nylonzokni), illetve egy kimélyített kivágású póló azért édeskevés volt… ráadásul, én már ilyen időben jócskán sapkás-kesztyűs vagyok, na, hát most az sem volt… nem panaszkodásképpen, és tényleg nem, mert amúgy a hangulat a hideg ellenére is egész forró volt, a srácok hordták nekünk ezrével a forró teákat, sokat hülyéskedtünk, ráadásul végre egész nap a pápával forgattunk (mégha ő nem is volt olyan sokat kint…), és bár estére a térdeim-lábaim nagyon fájtak az egész napos állástól, a kezeim lefagytak, a mellkasomra már nem is mertem gondolni, nagyon jól éreztem magam. Most pedig megállás nélkül szürcsölöm a forró bodzateát, egy kiadós meghűlést megelőzendő. 🙂 De azért átfutott az agyamon, hogy milyen lesz majd a november, esetleg még december is… márpedig megyek, menni akarok, ott a helyem! 🙂

Advertisements

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, mozi, tv, színház

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s