adjunk hálát

Talán már mondanom sem kell, ma Hálaadás Napja van – na nem nálunk, hanem az USA-ban. Érdekes, hogy az utóbbi – lassan már – 20 évben dívik átvenni ezt-azt az amerikaiaktól, többnyire sok olyat is, amit inkább messziről el kellene kerülni. Ünnepelni valók terén egyre jobban terjed a Halloween illetve a Valentin-nap, melyek közül az előbbit személy szerint még szeretem is (nem érzem, hogy a nálunk sokkal emelkedettebb Mindenszenteket és/vagy Halottak Napját megcsúfolná, egyszerűen más jellegű megemlékezés, a sötétségnek, a halottak idejének, a szellemvilággal való kapcsolatnak más irányból való megközelítése), míg az utóbbit valahogy ki nem állhatom, a Szent Valentinról keringő mendemondák ellenére is ronda ragadványnak tartom.

Ehhez képest itt van ez a bizonyos Thanksgiving Day, vagyis a Hálaadás Napja, ami odaát talán még a karácsonynál is nagyobb és fontosabb ünnep. Tudom, hogy a Hálaadás gyökerei az ország legrégebbi (mondhatni, ős-) történelméig nyúlnak vissza, hiszen először 1621-ben tartották az ünnepet, egy évvel azután, hogy az első telepesek a Mayflower fedélzetén megérkeztek az idegen földre, majd ott új életet kezdtek, tudom, hogy semmilyen módon nem kapcsolódunk ehhez az alaptörténethez, nem is kell, mégis úgy érzem, ha valamit, hát ezt kellene átvennünk Amerikától. Mármint magát a hálaadást, az egyéb körítés nélkül. A Valentin-nap nem másról szól, mint az újabb pénzköltési lehetőségről, kizárólag a hatalmas marketingje miatt tudott átérni hozzánk, sokan “ünneplik”, még ha az egész szirupos-mázos–csillogó-piros, és vakaróznak tőle, akkor is, ők azok, akik bedőlnek annak, hogy az életük múlhat rajta, hogy megvegyenek még egy szívecskét/szexi bugyit/miegymást. Halloween esetében szintén van vásárolnivaló, bár ez legalább nem a kötelezően adandó ajándékokról szól, de igazából az fáj, hogy sokkal jobban készülnek rá már a gyerekek is, sokkal könnyedebben veszik, mint a mi hagyományos, ugyanúgy beöltözős-mulattatós-vidám farsangunkat.

Ezzel szemben maga a hálaadás egy lényeges lépés az életünkben. Nem ma kell hálát adni, nem egy napon évente, hanem minden nap gyakorolnunk kell megköszönnünk azt, amink van. Ahhoz, hogy hálát adjunk, végig kell gondolnunk a velünk történt eseményeket, minden kis apró részletet előveszünk, és meglátjuk mindazt a sok kis jó dolgot, amit elértünk/kaptunk/megcsináltunk/megvettünk. Vagyis minden alkalommal szembesülünk tömérdek apró JÓ-val, ami velünk történik, körülvesz minket! Hát nem fantasztikus?!  És rögtön kinyílik a Világ, mosolyog ránk a Nap, feléled a kedvünk, hisz csupa pozitív dolog van körülöttünk, csak nyissuk ki a szemünk! Nem könnyebb és vidámabb és szebb úgy élni, hogy napról napra látjuk a pozitív dolgokat, hogy észrevesszük, milyen szépen, milyen jól élünk?! És mindezt a jót (a sok kicsi aprót is) köszönjük meg!

Bármikor, amikor megköszönsz valamit, amikor őszintén hálát érzel egy tál ételért, egy szép naplementéért, a napsütésért, nyaralásért, egy találkozásért…, szeretetet adsz ezekért a dolgokért cserébe. Így pedig még több örömöt, egészséget, pénzt, még csodálatosabb tapasztalatokat és lehetőségeket vonzol be az életedbe.

Na, hát ezért különbözik az amerikai ember a magyartól! Mert tud hálát adni. Legalább évente egyszer egy egész napot szentelnek annak, hogy végigvegyék az elmúlt egy évüket, és felsorolják, miért is hálásak, mit is köszönnek meg. És ezzel új alapot, új lendületet adnak a következő egy évüknek. A köszönettel nem csak felelevenítik, előveszik, de be is rögzítik, amit elértek, új pozitív történéseket is vonzanak magukhoz. Sokkal derűsebben szemlélik a Világot, a nehézség már rögtön nem nehézség, hanem lehetőség, egy új irány, amiből sokat tanulhatunk, ergo profitálunk is. Nem, nem fogom mondani, hogy Boldog Hálaadást!, mert ez egy torz képzavar, viszont magam is végig veszem, hogy mennyi mindenért is vagyok hálás, és igyekszem minden nap megtalálni azt a kis időt magamra, hogy ezen végigfussak. Jó tanács: ülj le este egyedül öt percre, és adj hálát mindenért, ami aznap veled történt! Add meg magadnak az esélyt: gondolj valakire vagy valamire, és keress benne olyan dolgokat, amiért hálás vagy, engedd meg magadnak, hogy az öröm és a szeretet szép lassan átjárjon!

Köszönöm, hogy benéztél, és végigolvastad a gondolataim! 🙂

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, bölcsességek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s