piros tornacipő menni Anglia

Az egész úgy kezdődött, hogy előző hétvégén céges csapatépítő tréningünk volt, mikor is sikerült kikapnom azt a cipőm, ami már úgy 2 éve nem volt a lábamon (azt mondták, hatalmas sár lesz, nem volt semmi, simán mehettem volna a szupi kis kényelmes cipőmben, de most már mindegy…), ami aztán kincskeresés közben, fel a hegyre, le a hegyről, majd bandukolva a paintball-pályára, és este a karaoke alatt véresre törte-dörzsölte minkét sarkamat. Vasárnap óta nem tudtam cipőt felvenni, papucsban mentem még dolgozni is. A csütörtöki indulásig annyit sikerült elérnem gyógyulás terén, hogy egyetlen cipőm volt, amit fel tudtam húzni, egy piros tornacipő.

Ezt is már vagy 2 éve vettem, csak lekaptam a polcról a Spar-ban, és végül úgy alakult, még egyszer sem vettem fel, mert hát mégiscsak piros. Most viszont kihúzott a csávából! 🙂

Így aztán csütörtök hajnalban a piros tornacipő Londonba indult. Elég kötött programja volt, nagy városnézésre sajnos nem jutott ideje, de azért jól érezte magát. Hajnalban még kellőképpen fáradt volt, hiába tervezte, hogy időben lefekszik aludni, végül 11-kor még forgolódott, bár a vekker kegyetlenül megszólalt 2-kor. A reptéren viszonylag hamar bejutott, még egy jó fél órát várakozott a beszállásra.

Sajnos, a távolabbi reptérre érkeztek, holott a szoba a Heathrow közelében volt (a rendezvény, amire érkezett, szintén egy ottani szállodában kapott helyet, így tűnt célszerűnek), ezért még buszozott, metrózott is, sőt, a metrón még egy sorstárssal is találkozott. 🙂    

                             

Nagyon sokára érkezett a kis városszéli szállásra, jó 3 óra volt az út a buszon, metrón, jól esett utána ledobni mindent a szobában.

Aztán persze nyakába vette a világot, elindult Windsorba. Szerencsére, teljesen a város szélén volt, 2 busszal, kevesebb, mint egy óra alatt el is jutott a vár tövébe. Az idő esős volt, kicsit hűvös is, de ez nem vette el a kedvét. Ennek megörökítésére egy kis fotó készült, egy helyes óra mellett, mely a járdába volt építve.

Másnap délelőtt azért a városba is eljutott, egészen a King’s Cross-ig, a Baker street-re és még a Piccadilly-re is, de ezzel ki is merült a nagy kirándulás. Szerencsére viszont ragyogó idő volt, pólóban, kabátkában lehetett sétálgatni, eső sem esett már, illetve csak kevéske, valamikor hajnalban.

Délután már ment regisztrálni a rendezvényre, egy igen gusztusos és nagy szállodába.

Este a nyitó ceremónia után vacsorázott, majd nagyokat táncolt a cowboy-party – ban.

Másnap sorban állások, aláírások begyűjtése, fotózkodás, beszélgetések.

És eljött a halloween-party napja, a piros tornacipő bálba készült.

A bepanthen kenőcsnek és a spéci ragtapasznak köszönhetően végül szombatra már enyhült a seb a lábaimon, így a piros tornacipő végül gálánsan átengedte a helyét a kedves kis topánkának, aki meghálálta ezt azzal, hogy kíméletesen bánt az én elnyűtt lábaimmal. 🙂

Vasárnap folytatódott a szombati program, és este, a záró ceremónia után még egy kínai ihletésű party-ra is elmehetett. Hétfőre már alig bírta cipelni a lábaimat, de hősiesen helytállt a piros tornacipő, fáradtan bár, de vidáman értünk haza az újabb közel 10 órás utazgatás után. Egyéb képek a báli cipős kép alatt megnézhetők. 🙂

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: érdekességek, kirándulások, Mi jó történt ma veled?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s