borítok

Anno mindig izgatottan vártam a sulikezdést, egészen pontosan, hogy hazahozhassam az új könyveim. Ez ma sincs másképp, most Melivel együtt találgatjuk, milyenek lesznek majd a könyvek. Igazi olvasóként teljesen odavagyok a könyvekért, de ugyanígy szerettem bemenni a papírboltba (régi nevén Ápisz), és válogatni a füzetek (kék-vonalas, piros-kockás, zöld-sima, lila-hangjegy-, majd később szürke-szótárfüzet), a tollak, ceruzák, egyebek között. Nagy választék nem volt, egyfajta füzet (felsőben már spirált is vehettünk!), PAX-toll, néhány fajta grafit cerka (később már Rotring is volt), ennyi. És jöhettek a borítók: természetesen valami szép (iskolás mintás, gimiben IM-, illetve Bravo-lapok, régi, szép idők! :-)) csomagolópapír, aminek a lapja kellően vastag volt ahhoz, hogy ne szakadjon le egy-két hét alatt, rá méretre szabott nylon-borító. A könyveink voltak kicsik (A5-ös), illetve nagyok (A4-es).

Ehhez képest, most már 6. éve csomagolok, és minden egyes évben szentségelek azon, hogy nem lehet kellően beborítani a könyveket, de még a füzeteket sem! Mert a könyvekből van aztán mindenféle méret, néhány centi különbség szélességben, magasságban. Az oké, hogy papírral csomagolom, rászabom a papírt (ami vékony, majdhogynem átlátszó selyempapír, kétszer hozzáérsz és tiszta gyűrött), de védő nylont már nem lehet kapni. Ami van, az mind óriás-méret, alig egy-egy nagyobb könyvre jó, de az sem ráhúzhatós nylon ám, hanem ragasztócsík van a szélein, azt próbáld helyreigazítani, ami aztán persze ragad ám mindenhova, a nylon meg hullámzik a könyvön. És akkor a füzetek: megveszem az egyen-füzeteket. Nem a leggagyibb (és legolcsóbb) tescósat, hiszen majd írnak bele, és jó lenne, ha nem szakadnának szét a lapok, meg még valahogy emberesen is nézne ki a füzet, hisz azt is osztályozzák, hanem középkategóriást, de a normál, hagyományos egyen-füzeteket. És veszek egyen-füzetborítót is. És minden évben kiderül, hogy még véletlenül sem jó a füzetre! Minden nylon-borító 8 milliméterrel magasabb, illetve több, mint egy centivel szélesebb is a füzetnél. Így aztán nem csak, hogy lötyög rajta, amitől aztán írni sem igazán lehet a füzetbe, mert csúszkál, de írtó rondán is néz ki, meg lépten-nyomon leesik, elhagyja, elszakad! Most komolyan, mi a lópikuláért nem lehet rendes, egyen-méretű iskolai füzeteket, könyveket és borítókat gyártani?! Hát olyan nagy kérés ez?! :-S

Advertisements

1 hozzászólás

Kategória: egyéb, tépelődések

One response to “borítok

  1. Juj, de jó is volt az a sok-sok új szép könyv, aztán meg csúszkáltak az íróasztal polcán, mert még szép fényes és csúszós volt a nylon… 🙂 De szerettem én is. Egy időben befőttes fóliával csomagoltam külső borítónak 🙂 Régi szép idők 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s