Hogyan lettem GG?

Volt egy időszak az életemben, mikor egyik pillanatról a másikra egyedül maradtam, és úgy éreztem, kicsúszott a talaj a lábam alól. Akkor még nem tudtam azt, amit ma tudok, és ez így van rendjén, ez a fejlődés mikéntje. De már akkor is ott volt a kislányom, miatta sem csúszhattam le, egyszerűen mennem kellett tovább. A legtöbb erőt a könyveimből kaptam – másom nem lévén, legfőképpen a Vavyan Fable – könyvekből. És ekkor történt az, hogy felmerészkedtem az írónő honlapjára, és elkezdtem olvasgatni a szalonban. A szalon egy fórum, ahova olvasók írhatnak személyesen Vavyannek, és ő válaszol. Addig-addig olvasgattam, hogy egyre jobban megismertem az ott mutatkozó, beszélgető embereket és Meseanyót magát, ekkor végre rászántam magam, hogy én is írjak. Szó szót követett, napi rendszerességgel ’leveleztünk’ egy nyílt fórumon keresztül, majd összehoztuk az első nagy író-olvasó találkozót, még a budakeszi Vadasparkban. Kilépve a monitor mögül, ahogy a nevek arcokat kaptak, eleinte mind csak kiváncsian lestük a többieket, próbáltuk visszahozni a fórum hangulatát, és ez nem is volt nehéz, hamar oldódtunk, egy nagyon kellemes beszélgetős-nevetgélős, aláírás-begyűjtős délutánt töltöttünk együtt. Aztán a csapat pár éven keresztül többször is újra találkozott, közben a tagok külön-külön is összehoztak különféle közös programokat, igazi barátságok is alakultak. Jöttek újabb tagok, lemaradtak régiek, külön fórum szerveződött, majd szétrobbant, aztán több kisebb alakult, van, ami működik, van, ami már nem – de hát minden változik, vagyis, mindenki változik és fejlődik, mozgatva, változásra serkentve ezzel a körülöttünk élő világot is, ez így van rendjén. Persze, azt soha nem felejtem el, mekkora erőt adott nekem Vavyan és a kis csapat, mikor arra nagy szükségem volt, mint ahogyan azt sem, mikor azért került nekem is ajándék a karácsonyfa alá, mert Éva (ti. Vavyan Fable) kisorsolt néhány pólót, melyre az épp aktuális könyvének borítóját nyomtatta, és én voltam az egyik szerencsés nyertes. 🙂 Ahogy láttam, más is kapott tőle energiát, biztatást, megerősítést, sokan kerültek oda azért, mert valamire szükségük volt. Olyan ő, mint egyfajta tábortűz: ha nagyon fázol és elfáradtál, leülsz mellé, leteszed a terheid, majd miután feltöltődtél, új utakra indulsz.

És hogy miért is lettem GG? Mikor először írtam az oldalán, nem akartam ’kiadni’ magam, nem akartam úgy írni, hogy én, DT, és keresni kezdtem egy nevet, ami ugyan én vagyok, de mégis elbújhatok mögé. Többféle nevet végigrágtam, de valahogyan nem tudtam dűlőre jutni, és akkor beugrott nekem Gwendolyn. Olyan szép hagzása van, megtetszett, és már én lettem ő. A fórumot, ahova írogattunk, elneveztük Zöld Falnak, ma is úgy emlegetik. Zöld, mert egyrészt tényleg egy zöld hátterű felületről van szó, másrészt azért lett zöld, mert Éva erősen környezetbarát. És azért Fal, mert mégiscsak úgy működik, mint egyfajta fal(i újság), ahova feltacepaózzuk a kis üzeneteinket, majd Vavyan egyesével megválaszolgatja őket. Zöld fal, angolul green wall. Hát, így lettem én Gwen GreenWall. 🙂

Advertisements

2 hozzászólás

Kategória: érdekességek, egyéb

2 responses to “Hogyan lettem GG?

  1. No lám, mindezt nem is tudtam rólad:)))
    Kedves GG!
    Köszönöm szépen a “jó szót” és hasonló jó és szép szavakat szeretnék kívánni Neked!
    Szeretettel
    Polla
    http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s