szalagavató

Eddig nem foglalkoztatott, hogy vajon miért is van nekünk szalagavatónk, de most előkerült, hát utánanéztem. A legtöbb internetes oldalon csak annyit találtam, hogy Magyarországon a szalagavatót az 1830-as évektől ünnepeljük. Először Selmecbányán rendezték, akkor még Valétálás volt a neve, a latin Valete!, azaz Éljetek boldogul! kifejezésből, mert így köszöntötték a végzős diákok az alsósokat. Akkoriban a bál szalagszenteléssel kezdődött, amit a diákok maguknak tűztek fel. Kétféle szalag létezett, egy rövid aranyrojtos karszalag és egy monogramos, évszámmal ellátott szalag, melyet a diákok a vállukon viseltek. A menetet a legidősebb diák nyitotta, aki egy hosszú botra tűzött tölgycsokrot vitt, míg a többiek kalapján egy-egy tölgylevél díszelgett. A diákok végigvonultak a városon, miközben az alsósok fáklyás menete kísérte őket. Egészen a városkapuig mentek, ahol jelképesen fenékbe billentették őket, jelezvén, hogy most már nincs ott keresnivalójuk. Innentől már egészen hasonlít a folyatatás a mai szalagavatókéhoz, hiszen a végzősök elmentek a helyi vigadóba és bálozással, nagy mulatsággal ünnepelték érettségüket.

Ma egy világoskék szalagot kapunk, a miénk anno egész picike volt, rajta az évszámokkal, 1990-1994., amit a harmadikosok tűztek fel. Maga a műsor iskolánként változik. A mi sulinkban az volt a szokás, hogy a harmadik osztályosok búcsúztatják tánccal a végzősöket, így harmadikban került sor a mi nagy táncunkra. Gimi lévén elég kevés fiú volt, ezért aztán a legtöbb lány ebből kimaradt, minden osztályból 4-4 fiút választottak, és, persze, az övék volt a lehetőség dönteni, hogy kivel szeretnének táncolni. Persze, volt ebből nem kis lázadozás, ami odáig fajult, hogy negyedikre kivívtuk magunknak, hogy márpedig mi is táncolhassunk, hiszen ez lenne az eredeti szalagavató. Fent, a főműsor alatt nem engedték, de utána a klubteremben igen, a műsor, a harmadikosok tánca után levonultunk, és mielőtt a buli elkezdődött volna, még mi is táncoltunk. Fiúkból ugyanúgy nem volt több, de nem engedtük, hogy ugyanazok a lányok táncoljanak, akik egy évvel korábban, és, láss csodát! – nekem is jutott egy fess fiúpartner! 🙂 Aki, nem sokkal azután, hogy elkezdődtek a próbák, eltörte a bokáját, így végül megint csak kimaradtam a táncból.

Hétvégén volt keresztlányom szalagavatója, ahova meghívót kaptunk. Nem tudtam, de az iskolában ez volt az utolsó szalagavató, nem indítanak több gimnáziumi osztályt. Ez az este elég randhagyóra sikeredett, mivel nem vol, aki megrendezze a műsort, így volt diákokat kértek fel erre, akik nem csak a szervezésben vállaltak szerepet, de aktívan részt vettek a műsorokban is, táncban is, így minden lány kapott lehetőséget arra, hogy táncolhassa a keringőt. Volt ezen kívül még versmondás, az iskola musical-stúdiója is mutatott be táncokat, végignéztük a két osztály fényképekből összeállított kisfilmjeit, és még a tanárnők is táncoltak. Kissé ugyan hosszú műsor volt, de szép és színvonalas.