Frankfurt…

… szemerkélő eső, 11 fok, de a hajam még mindig gyönyörű! 🙂

Megérkeztem Frankfurtba! Nem először repültem már, de bizton állíthatom, a mostani volt a legkellemesebb! Igaz, hogy jó fél óra késéssel indultunk, de olvasgattam, elment az idő. Majd hátradőltem, miközben a gép lágyan emelkedett fel, szinte meg sem éreztem, kifejezetten élveztem, ahogy belevetettük magunkat a felhő-habokba. Furcsa módon Da Vinci jutott eszembe, azon merengtem, míg a Duna kanyarulatát bámultam alant, hogy vajon mit szólna az öreg, ha itt ülne mellettem. 🙂 Az úton szinte végig a könyvembe merültem, bár már beszálláskor felkeltette valaki a figyelmemet: szorosan hozzám tapadva (igen kicsik az ülések, szűkösek a helyek), egy feltűnően jóképű, vonzó, kedvesen mosolygó, nyílt, barátságos tekintetű fiatalember ült. Én marha, meg csak belebújtam a könyvembe! Már a leszálláshoz készülődött a gép, mire vettem a bátorságot, és elkezdtem vele beszélgetni. Kedves volt, vette a lapot, hihetetlenül gördülékenyen beszélgettünk, mintha ezer éve ismernénk egymást, csak régen találkoztunk. Sajnos (?) ő New Yorkban él, most csak hazalátogatott két hétre. Sietett is, hogy elérje a csatlakozását, így nem tudtam tovább nyújtani az ismerkedést. 😦 Persze, vertem is a fejem a falba utána, hogy miért is nem a repülőút elején szólítottam meg!

Na, szóval megérkeztem a hideg, esős Frankfurtba, bár az idő cseppet sem zavart. Elvergődtem egy taxiig, 10 perc múlva már a szállodánál voltam – itt viszont kiderült, csak 3 után foglalhatom el a szobám, de ez sem tört le, lepakoltam a cuccaim, csak a kis hátizsákommal, pénztárcával, fényképezővel indultam neki a túrámnak. A szálloda saját kisbuszával (jó lett volna, ha a hölgy, aki intézte a foglalást, előre szól, hogy van ilyen) visszakanyarogtam a reptérre, mert ott a vasútállomás is, és 20 perc alatt bent voltam Frankfurt szívében. Nem is vonat ez, hanem az S-Bahn, ami a mi HÉV-ünknek felel meg. Sikerült kiszúrnom a legjobb megállót, onnan pedig gyalog folytattam. Keveregtem, kóvályogtam (és itt már kis keserű íz is keveredett a kirándulásomba, munka-ügyből kifolyólag, de most nem akarok erre gondolni), lesétáltam a Majna partjára, onnan egy nagyobb háztömbnyit mentem, majd megcsodáltam a Dómot (akkora nagy, nem fért rá egy képre :-)), utána tovább nézelődtem a történelmi városközpontban, míg elértem az úgynevezett „Römerberg”-re, ahol megcsodálhattam a szász-házakat, valamint a városháza egyedi épületét. Ez a rész tetszett, mindig is szerettem a régi épületeket, a kor leheletét, a falak milliónyi emlékeit, még az sem vette el a kedvem, hogy a szász-házak nem is voltak eredetiek, csak rájuk festették a famintákat, de még így is jobban tetszett, mint a háttérben tornyosuló modern-Frankfurt „felhőkarcolói”.

Ami tetszett: bár hatalmas a város, nem volt nagy forgalom, nagy tömeg semerre; szerettem a történelmi belvárost; jó érzéssel sétáltam mindenfelé, semmiféle félelemérzet nem volt bennem, kellemes egy hely ez.

Ami nem tetszett: nehéz volt eligazodni a járműveken, számomra nem voltak egyértelműen kitáblázva a helyek, irányok, megállók, nagyon kellett figyelnem, bár így utólag tudom, egyszer sem tévedtem el, de azért koncentráltam ám rendesen! 🙂 Itt is minden gépiesített, mindent intézz el az automatával, ember sehol, ez baromira nem könnyíti meg az „idegenek” életét! (Bár ugyanez volt Ferihegyen is, ott is az automatánál kellett becsekkolni, ott is bénáztam egyet.)

A némettel sem volt gondom, sőt elég hamar előjött, egész jól megértettem, amit mondtak nekem, és bár makogtam, de még egy-egy épkézláb mondatot is ki tudtam préselni magamból. 🙂

Sajnos, közben úgy alakult, hogy hirtelenjében még dolgoznom kell a holnapi prezentáción, ráadásul az előbb még találtam is benne hibát, amit vétettem, így nem sok időm maradt a császkálásra, jó három órányi csatangolás után vissza kellett jönnöm a hotelbe, dolgozni. Persze, ez sem olyan egyszerű: itt nincs internet. Volt ugyan egy félórás ingyenes, de azért is le kellett mennem a hallba a laptoppal, nem tudtam a céges hálózatra bejelentkezni, és a netes levelezőmmel sem tudtam a prezit átküldeni a főnökömnek. És az a fél óra is pikk-pakk elrepült… Ja, és még mindig dolgoznom kellene, mert még mindig nincsenek meg a jövő évi terv-számaink… így aztán kénytelen leszek venni egy egyórás net-elérést, de majd később, hátha addigra válaszolnak is az elküldött leveleimre, és kapok is adatot a munkámhoz… aztán majd hajnalban kelek, hogy be tudjak fejezni mindent…

Na, hát ennyit Frankfurtról, majd lesznek képek is, ha hazaérek… még ide, a kis városkába, Kelsterbachba is szerettem volna benézni, de már sötétedik, az eső továbbra is esik, és mi a reptér mellett, a városka szélén vagyunk, az is idő lenne, míg bekeverednék oda, így aztán ez most kimarad, majd legközelebb! 🙂

 

I arrived to Frankfurt. This was not my first flight, but this was the best, I can tell, although we were late! I leaned back while take-off, I enjoyed it and thought of what Da Vinci could say if he were here beside me. 🙂 I was reading all the way long, though I realised a handsome, nice, always smiling, friendly guy sitting right next to me. And I was just reading! The plane started the landing, when I presumed to accost him. He was kind, we talked to each other like very old friends who hadn’t seen each other for a long time. He lives in New York, had been home only for 2 weeks, run to the connetction, so we didn’t have too much time for chating. After that I was sooo angry on me for not starting discussion earlier with him! 😦

In Frankfurt, the weather is cold and rainy, but I was in a good mood as arrived to the hotel, even though my room was not ready yet. I left my bagagge at the lobby and was going to the city center by S-Bahn. There I was walking in the historical center, visited the Dom, the River Main and the „Römerberg” with the town hall and the Saxon-houses. I liked this area much better then the modern-Frankfurt with its „skycrapers” behind.

Unfortunatelly, I had to come back because of some more jobs for the presentation tomorrow, so I had about 3 hours wandering in the city. Now I am in the hotel, but here there is no internet access, I had only a 30-minute access in the lobby, but couldn’t connect to my company’s network, so it is really hard to work… 😦 I sent out few mails and waiting for the answers (some more data for my job), so later I have to buy a 60-minute net-access here, I hope, I will receive the necessary data then, so will be able to finish everything in time before the meeting in the morning…

I will share few pictures, too, when I will be at home.

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: English, kirándulások

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s